az utolsó!
Kukorica volt, Jancsi viszont nem, Iluska helyett is csak Juliska, s színrelépett bizony a banya is, egy "zöld szemű szörny" képében. Farpofáját turnűr húzta, feje akár egy madárkalitka...vagy inkább szénaboglya? A hercegnek korona helyett cilinder, a telivér helyett pedig izzó falovacska dukált.
Az óra pergett,akármerre neztünk, majd' hogy szét nem esett.
Folt hátán folt, szőr hátán szőr,
a bajszok pödrődtek, a bögrék eltörtek, a kávéadagok kifőttek,
a kések megéleződtek,
a pillangók s bogarak kireppentek, kattogtak a fényképezőgépek,
az izzók kiégtek,
a boszorkány(ok) leéltek,
a ruhák megszáradtak,
a gerendák a fenékre ragadtak,
a bőröndök s aktatáskák becsukódtak, a liliomok és muskátlik elhervadtak.
A világ elzöldült, két fajankó egy csíntevés miatt majdnem éveket ült, mindenki jólfésült (akarom mondani borotvált), s akinek kellett, az használta a botját (s közben ismét pödörte a bajszát), a kártyát kiosztották, gazdáját pénziből kifosztották, a revolver nem sült el, még csak rajtpisztoly sem dörrent el,
az írógép kattogott,
a pofon csattogott,
a vonat s a szív viszont tovább zakatolt.
A nóta szállt, a bál már javában állt, pitvar helyett perpatvar,
a vurstli még pörgött,
de az inkvizíció már döntött:
'Minden ijedtségre egy sör',
így a gyermek lassan felnőtt,
s a kártyavár összedőlt.
"Szemembe nézett s szivéért nyúlt,
Az arcomon még most is érzem:
A bús csodáknak ligetében
Arcomhoz vágta a szivét,
Meleg, beteg, szegény szivét. "
(Ady Endre)
Szeretet irányítja a bíróságot, a tábort, a ligetet, az embereket a földön és a szenteket a magasban, mert a szeretet a mennyország, és a mennyország a szeretet.
(Walter Scott)
- Hermann Brigi -
